2013. február


néhány absztrakt festményem részlete

Reklámok

annak idején

még a múltévezred vége felé

amikor még tizenéves voltam

nagy rockzene rajongóként összeírtam

főként a Tardos Péter Rocklexikonjára hagyatkozva

a rockzene nagyjait

illusztrációként rajzoltam fotók alapján ceruzával

és golyóstollal a lexikonban található Bodola György karikatúrákból

jól elvoltam

nagyon szerettem rajzolni

és gyakoroltam az írást is:)

130221_absztrakcio

T. Pataki László: Lidércfény

2013.02.013 Bakelit/Stúdió

“Fráter Erzsébet, Madách Imre özvegye, akiről a Tragédia Éváját is formálta; az asszony!! Egy érzékeny, kiszolgáltatott, igazi nő a dac, a harc, a lázadás és az elbukás története a bezáratástól a halálig! Szerelmes nő, a gyermekeiért harcoló anya, az anyósával küzdő, poklokat megjáró szenvedélyes, szenzibilis nő élettörténete. Bármelyikünk története lehetne…”

Író: T. Pataki László
Színpadra alkalmazta: Szitás Barbara, Pálos Zsuzsa
Előadó, díszlet, jelmez, látván: Szitás Bernadett
Hang: Bessenyei Zsuzsanna

Látványterv és technika: Szitás Bernadett

Rendező: Szitás Barbara

a Szkéné Színház és a Forte Társulat bemutatja:

Agota Kristof: A NAGY FÜZET

Erick Aufderheyde azonos című színpadi változata nyomán

Fordította: Mária Ignjatovic

Zene: Ökrös Csaba
Jelmez: Benedek Mari
Díszlet: Szabó Gábor
Fény: Payer Ferenc
Produkciós vezető: Számel Judit
Rendező-koreográfus: Horváth Csaba

Szereplők:
Andrássy Máté, Blaskó Borbála, Krisztik Csaba,  Kádas József, Nagy Norbert e.h., Simkó Katalin

Bemutató: 2013. február 15.
További előadások: 2013. február 16. és 17

2013.02.14.  Szkéné Színház – próba fotók

“Valahol Európában pusztító háború dúl. Egy anya vidékre menekíti ikreit a nagyanyjukhoz, a népmesék gonosz boszorkányához. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a Nagy Füzetbe. Följegyzik, mit láttak, mit hallottak, mit tettek, mit tanultak. Életben maradnak, de szívük megkeményedik, testük megedződik.

Agota Kristof-Kristóg Ágota Magyarországon született, Svájcban élt, franciául írt – elsősorban drámákat. Franciaországban megjelent, s azóta tizenöt nyelvre lefordított első regénye fekete humorral átszőtt mese és fejlődésregény egyszerre. Vízió egy könyörtelen, elembertelenedett világról, a háború és az azt követő ellentmondásos időszak szörnyűségeiről.”

W. Shakespeare: A velencei kalmár (Az Óbudai Waldorf Iskola vizsgaelőadása)

A szöveget Szabó-Stein Imre fordítása nyomán átdolgozta az Óbudai Waldorf Iskola diákjai és tanárai.

Szereposztás:
Antonio – Baranyai Ádám
Bassanio – Peregovits Ádám
Portia – Hostyánszky Lili
Lorenzo – Hári Bendegúz
Jessica – Hegyesi Szkilla
Gratiano – Sándor Marcell
Nerissa – Vigevano Tímea
Shylock – Szalontai Kata
Solanio – Dohány Panni
Salarino – Torgyán Alexa
Lanzelo – Sólyom Balázs
Gobbo, Aragoni herceg szolgája, francia kérő – Csernyus Panka
ÁlPortia, magyar kérő – Richter Ambrus
ÁlNerissa, Antoni szolgája, orosz kérő – Tóbiás Dániel
ÁlJessica, Marokkói herceg szolgája, arab kérő – Nyitrai Balázs
Dózse, német kérő – Rottenhoffer Olivér
Tubal, skandináv kérő – Gyarmati Judit
Aragoni herceg, írnok – Guti Karina
Marokkói herceg, Bassanio szolgája – Becker Zita
Portia szolgája, Lanzelo angyala – Turi Sári
Portia szolgája, Lanzelo ördöge – Jánosi Anna

Rendező: Tóth Adél

Munkatársak(nevelők): Marikovszky Andrea, Hajnóczy Csaba, Sósné Pintye Mária, Kübeki Katalin

130212_absztrakcio

Következő oldal »