Modern Tánc-Játék Stúdió: Indulási oldal, érkezési oldal

17.03.23. Bakelit/Stúdió

“Mit érzel, ha találkozol egykori önmagaddal? Mivel a kicsi Te, Te vagy, azt gondolhatod, azonos emlékek fűznek össze benneteket, azonos tapasztalat… de kiderülhet, nem azonosak az emlékek, még csak nem is hasonlítanak az egykor átélt múlthoz.

Semmi közük az emlékeinknek egymáshoz, kicsi Énnek és Nekem, nem egyformán fontosak.”


Szereplők.
Sipos Zoé, Beregszászi Kincső, Hajzer Renáta, Nagy-Benkő Orsolya, Gáll Kitti, Léka Dóra, Lajtos Linda, Lévai Emese Koreográfus, rendező: Holb Ibolya

Kulcsár Noémi Tellabor: Lolita

17.03.22. MOM KULT- próba fotók

A testi vágy könyörtelen hatalmáról szól Kulcsár Noémi új táncjátéka, amelyet Vladimir
Nabokov lírai regénye ihlet, és amelyben a Tellabor táncosai felteszik a kérdést: a szerelem
miképpen vezethet szörnyű bűnökhöz? Bűnös már maga a vágy is, vagy csupán a tett az?
Szeretjük azt gondolni, hogy az akarat, az önuralom, az önmegtartóztatás útján az ember
képes megfékezni a vágyait. De mi van, ha ez a küzdelem bukásra ítéltetett? Mitévők legyünk,
ha egyszer az ember esendő, és beteljesedésre és boldogságra vágyik akkor is, ha vágyai nem
járhatnak egyikkel sem? Ezek a vágyak vezetik az embert végső bukásához is… Legalábbis ha
olyan gyenge, vagy éppenséggel merész, hogy szabadon engedi őket. A vágy pedig folyton
lesben áll, csak ránk vár – mert mindnyájunknak megvan a maga „Lolitája”

Táncolják: CSERE ZOLTÁN, WÉNINGER DALMA, TOKAI RITA, HAJSZÁN KITTI, HALÁSZ GÁBOR, SCHELL MARTIN, SZARVAS KRISZTINA
Dramaturg: CSEH DÁVID
Díszlet-, jelmeztervező: BOZÓKI MARA
Koreográfus-rendező: KULCSÁR NOÉMI

GÖDÖLLŐ TÁNCSZÍNHÁZ: MILORD

2017. 03. 18. MŰVÉSZETEK HÁZA GÖDÖLLŐ

Mind a koreográfia, mind Edith Piaf dalainak kiválasztása egy dramaturgiai ívet követ, figyelembe véve életútjának helyszíneit.
Piaf életét sokféleképpen dolgozták fel, de érdekes, hogy a dalaihoz legközelebb álló társművészet, a táncművészet nem. A tánc, a mozgás drámai feszültségét felhasználva és az élő énekkel nyitunk egy új dimenziót, kicsit közelítve a mozgásszínházak abszurdan mesélő világa felé.
Az előadással nem az a cél, hogy lehangoljuk a közönséget, de az sem, hogy csak nosztalgiázva énekeljünk és táncoljunk egy képzeletbeli július 14-i utcabálon. A tánc speciális nyelvére fordítjuk le Piaf sanzonjait, költői szövegeit s próbáljuk megtalálni a dallamok mögött rejtőzködő énekesnő piszkos rózsaszín életét a Pigall-tol az Olympia színpadáig.
Az estet egy fergeteges Kánkánnal zárjuk feloldva Edit Piaf szívbe markoló életútját.

Az előadás nézőközönségének érkezéskor és távozáskor francia étel- s ital kóstolóval kedveskedünk!

Közreműködnek:
Kádek Heny énekes, előadóművész
Ökrös Károly tangóharmonika
Papp Gyula és zenész társai

Táncosok:
Bakonyi Jusztina, Simonka Mózes, Philipp Noémi,
Safranka-Peti Zsófia, Sándor Dorottya, Szabó Áron

Koreográfia: Kézér Gabriella
Rendező: Ardai Tamás

Arccal a halnak – az Artus újgenerációs programja:

Esumi és Asao
Acsai Roland azonos című nó drámája nyománeőadja a Ziggurat Project

17.03.17. Artus -próba fotók

“Az előadás kísérletet tesz arra, hogy a japán hagyományokat miként vagyunk képesek magyarként befogadni, újraértelmezni és saját színházi nyelvezetünkön keresztül kifejezni. Nagyon fontosnak tartjuk a próbafolyamatot megelőző kutatási fázist, ami a japán mozgás és zenei világ elmélyült tanulmányozásából áll külső mentorok (a téma szakemberei) segítségével, útmutatásával. Nem reprodukálni szeretnénk a keleti világ hagyományait, hanem az elsajátított ismeretekkel dolgozva egy, az előadók ezen tapasztalataiból leszűrt belső élményein alapuló előadás létrehozását tűztük ki célul.


A zenei koncepció egy olyan hangzásvilág kialakítása, melyben a hagyományos japán zene a magyar népzenével és klasszikus zenével korrelálva születik meg, tanulmányozva és figyelembe véve az ázsiai valamint az európai zeneelmélet alapjait, annak kulturális hátterét. A zenei kifejezés eszköze és módja az előzetes kutatások ismereteinek tükrében, egy kötött összhangzattani és formatani rendszerben való rögtönzött komponálásban valósulna meg, a mű dramaturgiájához hűen kapcsolódva. A japán zene nó színházban elfoglalt szerepéhez és zenei narratívájához hasonlóan – a tánc koreográfiájának tartalmi elemeihez kötődve – egy erőteljes, feszültségkeltő, a keleti értelemben elgondolt “idő megdermedését” megidéző, katartikus zenei atmoszféra létrehozása a cél.”

Esumi: Kovács Emese Asao: Kalmár Ákos A Bambuszliget Boszorkánya: Munkácsi Ádám
Isten: Porteleki Áron Zenészek: Munkácsi Ádám, Porteleki Áron Koncepicó, maszkok: Kalmár Ákos
Rendező – koreográfus: Kalmár Ákos

ImBerbe Project: togethering

bemutató: 2017. március 11. SÍN Arts and Culture Center

ösztönös és egyben mesterséges keretek közé helyezett, időből és térből kiszakított lét.
négyük együttlétének változékony dinamikája
szétválás
what about us?
újra egyesülés
what about us?
közeledés
what about us?
távolodás
what about us?
Körülhatárolható tündérmese világ
what about us?

Alkotók: Dömötör Luca, Lévai Viola, Balogh Kata, Raubinek Lili
Fény: Bredán Máté
Konzulens: Nemes Anna

Játsszuk azt, hogy… ALMA | szerelmek, vallomások, gyónás – szöveg, zene, tánc
Nagy András Alma című műve alapján

helyszín: Műcsarnok Színtér

Alma – Varga Lívia
Pap – Madarász Máté
Hang: Kovács Géza
Fény: Balogh Ondrej
Technikai munkatársak: Podstránsky János, Kocsis József, Lejkó Bertalan
Díszlet-, kellék-, jelmezkivitelező: Krempaská Enikő
Látvány-, díszlet- és jelmeztervező: Gadus Erika
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zene: Tóth Andor
Rendező-koreográfus: Kántor Kata
Dráma Alma Schindler életéről, aki számos rendkívüli férfi múzsája volt: Gustav Mahler zeneszerző, Walter Gropius építész, majd Franz Werfel író felesége, valamint Klimt, Kokoschka és Zemlinsky nagy szerelme. A szövevényes életű nő a történet idején vár valakit, egy Papot, akitől megváltást remél, választ a kérdéseire…, paradox módon arra kérdésre is: “Mi a szerelem…?”